Csép község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Kisbéri kistérség
Lakosság: 363 fő
Terület: 20.06 km²
Népsűrűség: 18,1 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

A községháza

A település a megye nyugati felének közepetáján a 13. számú Komárom-Kisbér főútvonal mellett fekszik 9 km-re Kisbér-től és 19 km-re Komárom-tól. A községtől 3 km-re Tárkány községgel közös vasúti megállóhelye van a Komárom – Székesfehérvár vasútvonalon.

Földrajzi helyzete

Az Igmándi-Kisbéri-medence kistáj közepén helyezkedik el. A táj itt már hullámos északról délre menve hullámos síksággá szelidül. A felszínt a Concó, Császár ér és a Vékony ér patakvölgyei tagolják. Azonban a lakosság (táv)vezetékes ívóvizrendszerében tatabányai víz folyik. A felszínt lösszel átitatott ártéri homok, kavics és iszap alkotja. Ezen csernozjom talaj alakult ki, a mélyebb részeken réti öntéstalajjal keveredve. Éghajlata mérsékelten meleg és száraz. Évi középhőmérséklete 9,9 °C fok. A csapadékátlag: 620 mm, az éves napfénytartam: 2010 óra és az uralkodó szélirány északnyugati.

Története

A rk. templom

Az első régészeti emlékek a bronzkorból származnak. A falu határában honfoglalás kori sírok vannak. Első okleveles említése 1257-ből történik ˇ"possesio regalis Chepp" alakban. A Csép név csak 1909-től használatos. A Csépán név becéző alakjából származik. A falusiak azonban a Csep alakot is használják.

1427-től királynői birtokként szerepel, de röviddel később a Csepy családé. A török korban sok hasonló községgel együtt elnéptelenedik. A 18. század közepére az egész Pázmándy család ideköltözik, s majorságot hoz létre. A század közepére nemesi közbirtokossá alakul át. A falu életét a 19. század végéig irányították. A község fele arányban katolikus és református. A települést a lassú, csendes fejlődés jellemezte. A falu határa nagyobbrészt a kisbirtokosok között oszlott meg és szántóműveléssel foglalkoztak.

A 2. világháború végén súlyos harcok folytak a falu határában, amelyek 1945. március 24-én értek véget. A háború után a község életét a stagnálás és a csendes visszafejlődés jellemzi. Termelszövetkezete az 1960-as évek végén a nagyigmándi Új Élet termelszövetkezethez csatlakozott. Iskolája 1971-ben szünt meg. Ugyanezen évben a nagyigmándi nagyközségi közös tanács társközsége lett. 1990-ben újra önállóvá vált igazgatása. Az önállóság első éveiben az önkormányzat erőfeszítéseket tett a település kommunális fejlesztésére.

Nevezetességei

református templom 1788-ban építették klasszicista stílusban,
műemlék kúriák: Thaly, Csapó, és Micskey családok műemlék jellegű házai,
helytörténeti gyűjtemény a volt iskolában.

Nevezetes emberek

Csajághy Laura Vörösmarty Mihály múzsája és felesége csépi származású volt,
Thaly Kálmán (történetíró, költő, politikus) is itt született. Személye szerepet játszott abban, hogy 1885-ben gyűlést tartott itt a Dúnántúli Történetirók Társasága

Híres emberek akik megfordultak itt

Bajza József aki az 1848-as szabadságharc bukása után itt bujdosott , majd 1853. és 1854. nyarát feleségével együtt itt töltötte.
Vörösmarty Mihály 1850 márciusától májusáig a községben lakott, innen költözött Baracskára.

Irodalom

Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117

Következő községek

További községek